Pedig lépésenként ugyan, de azért szerencsére Magyarországon is kezd elterjedni ez a gyakorlat.

Évszázadokig fel sem merült, hogy egy újszülött élete első hónapjaiban bármi mást evett vagy ivott volna, mint anyatejet. Néha a szükség ugyan úgy hozta, hogy az anyatejet helyettesítő megoldást kellett találni a kisbaba számára, mert az anya valamilyen oknál fogva nem tudta táplálni csemetéjét. Hamar kiderült azonban, hogy semmi sem, még az állatok teje sem annyira megfelelő a kicsiknek. Ilyenkor egy szoptatós dajka segítette ki a bajban lévő családot. A 20. századikban azután sorra kezdtek megjeleni a mesterséges alapú anyatejpótlók. Ezzel még nem is lett volna különösebb baj, csakhogy a tápszerek térhódításával és a marketing fogásokkal sikerült anyák millióival elhitetni a Föld fejlettebb felén, hogy a műtej egészségesebb, mint az igazi anyatej. Apránként azonban, ahogy a tudomány egyre fejlődött, kiderült, a fejlett világ visszatért erdeti felismeréséhez, miszerint mégiscsak az anyatej az igazi.

De mit ér az anyai igyekezet, ha a kórház, ahol a kismama életet ad kisbabájának, nem támogatja ebben. Hiszen köztudomású, hogy az anyatej termelése a kisbaba látványára és érintésére fokozódik az anyában, amit a régi kórházigyakorlatok hátráltatnak.

Ezért indult útjára a WHO és az Unicef kezdeményezésére, 1991-ben a Bababarát Kórház Kezdeményezés. A kezdeményezés életre hívása után már a következő évben, 1992-ben a Debreceni Egyetem Szülézeti és Nőgyógyászati Klinikája érdemelte ki a kitűntető címet és ezzel Európában elsők lettünk. Azóta még tizenhat intézmény kapta meg hazánkban.

A cím elnyeréséhez tíz pontban kell megfelelni a követelményeknek:

1. Az intézményben írott szoptatási irányelvek vannak, amelyekre rendszeresen felhívják az ottdolgozók figyelmét. Az írásban foglalt elvek minden, a szoptatással kapcsolatos, ellentmondásos vélekedést és információt az elejétől ki tud zárni.

2. Az intézmény dolgozói nemcsak elméleti iránymutatást kapnak, hanem gyakorlati képzést is. Mindez azért történik, hogy valóban át lehessen adni a szoptatással kapcsolatos tudást az újdonsült mamáknak.

3. A terhes anyukák még időben kapnak tájékoztatást a szoptatás előnyeiről és hogyanjáról, így még előrelátóbban készülhetnek a kismamák az anyaságra.

4. A régi tradíciókkal ellentétben, a bababarát kórházban a születés után a babákat rögtön az anyukára helyezik, így a kicsik bőrkontaktusba kerülnek a mamájukkal. Ez továbberősíti a kettejük közötti kötődést és segíti a tejtermelés beindítását.

5. Az újszülötteknek semmilyen más ételt és italt nem adnak az anyatejen kívül. Kivétel, ha ez orvosilag indokolt.

6. Így sem cumit, sem cumisüveget nem adnak a csecsemőnek.

7. Támogatják az anyakát, hogy a babát igényei szerinti gyakorisággal és mennyiségben szoptassák

8. Mindezt elősegítendő, a kisbabát a nap 24 órájában az anyukája mellett helyezik el.

9. Mindehhez gyakorlati segítséget adnak a kismamáknak megmutatva, hogy kell szoptatni és hogy lehet a tejtermelést fenntartani.

10. Végül, de nem utolsó sorban, támogatják a szoptatást segítő mamaklubokat illetve -csoportokat, és seítenek a kismamáknak felvenni a kapcsolatot ezekkel a csoportokkal.

Megfontolandó bababarát kórházat választani még a szülés előtt, ha lehetőség van rá, mivel a szoptatásnak rengeteg előnye van mind a baba, mind a mama számára, hátránya pedig semmi. Azonban a születést követő első két óra, és természetesen az első napok életre szólóan fontos alapokat biztosítanak egy jó, partnerként segítő kórházban, amit később semmi sem pótolhat.